Ismét kamatot emelt az MNB!

Ahhoz, hogy megértsük az alapkamatok változásának hétköznapi életünkre vetített hatását, nem árt tudnunk, mit is jelentenek a fogalmak: jegybank, alapkamat.

Cikkünkben igyekszünk közérthetően bemutatni a témát, választ adni néhány kérdésre, ami a mai magyar médiában elkerülhetetlenül felmerül. 

Jegybank

A jegybank, vagy más néven központi bank tulajdonképpen a bankok bankja a kettős bankrendszerű országokban. Összetett feladatkörrel rendelkezik, de a lényege, hogy stabilizálja az ország pénzügyeit, meghatározza az ország monetáris politikáját.

Ezt a szerepet Magyarországon a Magyar Nemzeti Bank (MNB) tölti be, feladatai:

• Az elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása, valamint a hosszú távú gazdasági növekedés biztosítása. 
• Igyekszik alacsony szinten tartani az inflációt, azaz stabilizálja az árakat.
• Megőrzi a forint értékét a többi devizával szemben.
• Magyarországon a jegybank hitelező funkciót is betölt, például kölcsönt ad a bajbajutott bankoknak.
• Ügyel a pénzügyi rendszer stabilitására.
• Felügyeli a kereskedelmi bankok tevékenységét és a banki ügyleteket.
• Fenntartja a gazdasági rendszer működését.

Az MNB az állam tulajdona, de elméletileg a kormánytól függetlenül működik, civileket nem szolgál ki, itt nem helyezhetjük el a pénzünket, nem kaphatunk tőle kölcsönt sem. Viszont neki van jogosultsága pénzt nyomtatni, és az ország gazdaságát befolyásolni.

Alapkamat

Ahhoz, hogy a fent felsorolt feladatokat el tudja látni, egyik alapeszköze az alapkapamat, vagy más néven referencia kamatláb változtatása, emelése vagy csökkentése.

Ez tulajdonképpen az a kamat, amit az MNB fizet a kereskedelmi bankoknak a nála rövid időre kötelezően (tartalékolási kötelezettség) elhelyezett pénzük után, illetve ehhez mérten vehetnek fel hitelt tőle.

A jegybanki alapkamat hatása a gazdaságra

Miért hat ránk az alapkamat változása?

Ez az alapkamat többek között meghatározza, hogy a kereskedelmi bankoknak mennyit kell fizetniük az MNB számára, ha kölcsönt vesznek fel tőle. Ha ez a kamat megnő, akkor a bankoknak is többe kerül a pénz, ezért a saját kamatjaikat is megemelik, hogy továbbra is gazdaságosan működjenek.

Ha az irányadó kamat csökken, akkor a bankok is csökkenthetik a kamatokat, így a lakosság számára is olcsóbbak lesznek a hitelek.

Egyszerű példa:

• A molnár (MNB) megemeli a liszt árát.
• A pékeknek (kereskedelmi bankoknak) drágábban kell adni a kenyeret.
• Kevesebb kenyeret vesznek az emberek.
• A pékek nem tudják egy ponton túl még drágábban adni a kenyeret.
• Ekkor a molnár csökkenti a liszt árát.
• A pékek is olcsóbban adhatják a kenyeret.
• Az emberek sok kenyeret tudnak venni...

Persze a folyamat nem ilyen egyszerű, például sokat számít a búza minősége (forint gyengülése), az esetleges szárazságok (covid, háború), és számos más összetevő (világgazdasági változások).

Mit jelent ez a lakosság számára?

Aki hitelből szeretné céljait megvalósítani - például lakásvásárlás, új autó vagy berendezési tárgy beszerzése - lehetőleg most tegye meg, amíg nem késő!

Hogy hol lehet még viszonylag kedvező kamatfeltételekkel optimális kölcsönhöz jutni? Ehhez az információk általában megtalálhatók a bankok honlapján, vagy az ajánlatok összehasonlításához kérjen segítséget kollégáinktól!